Járműipari alkatrészek additív gyártása workshop

Időpont: 2025.03.11. 16.00-18.00
Helyszín: online és 1117 Budapest, Hunyadi János út 3 Voxeltek Kft tárgyalója

A “Járműipari alkatrészek additív gyártása” workshop elsődleges célja az i3D Technologies Kft GINOP-2.1.7-15-2016-01968 projekt eredményeinek bemutatása volt, emellett pedig két kapcsolódó prezentáció is bemutatásra került.

Az előadások az alábbiak voltak:

1. Bartos Márton (i3D Technologies Kft): Az i3D Technologies Kft GINOP-2.1.7-15-2016-01968 projekt eredmények bemutatása
2. Dr. Lipóczi Gergely (Econ Engineering Kft): A 3D nyomtatás termodinamikai alapjai és végeselemes analízis
3. Liszkai Tamás (i3D Technologies Kft): Járműipari Alkatrészek Additív Gyártása: Kutatás és Fejlesztés

Az előadások rövid összefoglalója:

Bartos Márton: Az i3D Technologies Kft GINOP-2.1.7-15-2016-01968 projekt eredmények bemutatása

Bartos Márton, az i3D Technologies Kft. kutató mérnöke összehasonlította a hagyományos, egyirányú 3D nyomtatási módszereket és az i3D által alkalmazott megközelítést: a MAP (Multi-directional Additive Production) rendszert.

A jelenlegi, egyirányú 3D nyomtatási technológiák közös jellemzője, hogy az objektumokat rétegről rétegre, egy irányból, egy sík mentén építik fel. Ez a módszer hatékonyan működik, de időigényes és munkaigényes, különösen bonyolult geometriájú alkatrészek esetén. A MAP rendszer ezzel szemben több irányból építi fel a tárgyakat, ezzel jelentősen csökkentve a gyártási időt, miközben megtartja a méretpontosságot.

A bemutató egy gyakorlati példát is ismertetett, amelyen keresztül érzékeltetette, hogyan változnak meg az additív gyártás paraméterei a MAP rendszer bevezetésével. A prototípusokkal végzett tesztek azt mutatták, hogy a gyártási sebesség jelentősen növelhető, miközben az alkatrészek dimenziós pontossága megmarad.

Összegzésként az előadás kiemelte, hogy a MAP technológia áttörést jelenthet az ipari 3D nyomtatásban, mivel egyszerre nyújt gyorsabb és hatékonyabb gyártást, új lehetőségeket teremtve az autóiparban és más ágazatokban, ahol a bonyolult geometria és a gyors prototípusgyártás kulcsfontosságú. A fejlesztés új irányokat nyit meg a többirányú 3D nyomtatás gyakorlati alkalmazásában.

A prezentáció a linkre kattintva érhető el

Dr. Lipóczi Gergely (Econ Engineering Kft): A 3D nyomtatás termodinamikai alapjai és végeselemes analízise

A prezentáció az additív gyártás (3D nyomtatás) termodinamikai alapjait, technológiai kihívásait és a végeselemes szimuláció (FEA) alkalmazásait mutatta be, különös tekintettel a fémes anyagok rétegről rétegre történő feldolgozására. Az additív gyártás előnyei közé tartozik a komplex, más technológiákkal nem gyártható geometria létrehozása, anyagtakarékosság, fenntarthatóság, valamint új anyagtulajdonságok kialakítása. Ugyanakkor kihívást jelent a méretpontosság, maradó feszültségek, minősítés, valamint az optimális gyártási paraméterek meghatározása.

A szimuláció jelentős mértékben hozzájárul a gyártás optimalizálásához: csökkenti a fejlesztési időt és költségeket, javítja a termékminőséget, és segít az új anyagok, gépek, paraméterek gyors validálásában. A folyamatmodellezés különböző szinteken történik – mezoszinten a hőtani és áramlástani paraméterek (pl. olvadék geometria, porozitás), makroszinten pedig a rétegenkénti hőhatások, belső feszültségek, deformációk elemzése történik.

A prezentáció ipari példákat is bemutatott, úgymint: személyre szabott orvosi implantátumok gyors és hatékony fejlesztése, rádiófrekvenciás alkatrészek súlycsökkentése, versenyautó kormánytámasz optimalizációja, valamint rakéta-alkatrészek validálása és költséghatékony gyártása. A numerikus szimuláció révén elkerülhető a „trial-and-error” tesztelés, csökken a selejtarány, a gyártási idő és költség, miközben növekszik a termék megbízhatósága.

A prezentáció a linkre kattintva érhető el

Liszkai Tamás (i3D Technologies Kft): Polimerek alkalmazása járműipari
célokra a 3D nyomtatási technológiákban

A prezentáció a polimerek járműipari célú alkalmazását vizsgálja 3D nyomtatási technológiák keretében, különös tekintettel az SLA (sztereolitográfia) módszerre. Ismerteti az additív gyártástechnológiák közül az FDM, SLA, DLP, SLS és DMLS eljárásokat, majd az SLA részletes bemutatására fókuszál. Az SLA lényege, hogy fotopolimerizáció révén a folyékony alapanyag adott pozíciókban szilárddá válik, miközben a fényforrás típusa (lézer, LCD, DLP) meghatározza a gyártás sebességét és pontosságát.

Az alkalmazott alapanyagok akrilát vagy epoxi funkciós csoporttal rendelkező monomerek, oligomerek, fotoiniciátorok, valamint UV-abszorberek és mechanikai tulajdonságokat javító töltőanyagok. Kiemelt adalék a TPO fotoiniciátor, míg a szilícium-dioxid például jelentősen javítja a szilárdságot.

Esettanulmányként szerepel a BMW, amely topológia-optimalizált, karbonszálas SLA-alkatrészekkel 30%-os súlycsökkentést és 20%-kal nagyobb szilárdságot ért el, valamint az Audi, amely DLP technológiával egyedi műszerfal betéteket gyárt, így 50%-kal csökkentve a fejlesztési ciklusidőt.

A prezentáció a linkre kattintva érhető el